„Budapest nem Bécs – Tetőterek a műemléki városszövetben”

Az első osztrák-magyar tetőtér konferencia tanulságai


Meglehet húsz év múlva, amikor a budapesti tető-táj új elemeit ünnepli majd az építészeti világsajtó, senki sem a KÉK 2009. február 27-i konferenciáját tekinti majd a város felső rétegének megújulását elindító eseménynek. Visszaemlékeznek, miként indult el a párbeszéd a tervtanácsok, a KÖH és a főépítészek között, miként vált értelmezhetővé és egyszerűvé a jogi környezet, miként kezdett el a főváros stratégiát kidolgozni a tető-táj egységes fejlesztésére, miként kezdődött érdemi vita összevont tervtanácsokon előremutató tető-ráépítések okán, és miként vált az épületek ötödik homlokzata fontos szakmai témává. Remélhetőleg a fenti jövőkép beigazolódik, mindenesetre tény, hogy ezen lépések fontossága először pont a Szent István Bazilika tetőterébe összehívott konferencián lett kimondva, méghozzá egyértelműen, a megfelelő pozícióban lévő emberek által. A „Budapest nem Bécs – Tetőterek a műemléki városszövetben” konferencián „telt-tető” mellett szólaltak meg a budapesti építészet meghatározó irányítói, majd végighallgatták bécsi kollégáikat, akik a náluk húsz évvel ezelőtt elkezdődött tető-táj-formáló folyamat tapasztalatait mutatták be, hogy közös beszélgetésen foglalják össze a tapasztalatokat, talán a teendőket is.

A konferencia első blokkja a budapesti helyzetet próbálta pontosan körülírni, a budapesti tető-táj kortárs építészeti eszközökkel élhetővé tételének gátjait kereste. Az előadók: Beleznay Éva megbízott főépítész, dr. Mezős Tamás KÖH elnök, Nagy Bálint és Nagy Péter építészek, Losonci György fejlesztő a LoftHome nevében, Cselovszki Zoltán ötödik kerületi főépítész és Okrutay Miklós szintén a KÖH-től. Mind kifejtették álláspontjukat a budapesti tetők ma még torz tájképének felelős fejlesztéséről, majd az első vitafórumon próbálták egyeztetni nézeteiket.

A második blokk Bécs tető fejlesztési politikáját volt hivatott áttekinteni, ehhez bőséges és meglepően sokszínű példákat hoztak neves építészek, mint Rüdiger Lainer, majd a Squid irodából Gundolf Leitner és Peter Raneburger, Axel Linemayr (Pool Architekten) és Georg Driendl. Ute Georgeacopol-Winischhofer (docomomo) visszatekintésében bemutatta a korai próbálkozásokat is. A 70-es 80-as évek évek bécsi megoldásai kísértetiesen emlékeztettek az elmúlt másfél évtized hazai beépítéseire. Robert Kniefacz a bécsi Magistratsabteilung 19 ez irányú tevékenységeit mutatta be, remélhetőleg példát állítva a budapesti hivataloknak is. Mindenesetre a konferenciát záró vitán minden hazai fél nyitottnak mutatkozott.

A konferencia célja volt a budapesti tetők fejlesztési lehetőségeit végre építészeti kérdésként kezelni. Az ezt gátló tényezőket szerettük volna megtalálni, elsősorban a szabályozásra és a szerteágazó hatósági vélemények kiismerhetetlenségére, valamint a koncepciótlanságra akartuk felhívni a figyelmet. Elmondható, hogy mindez sikerült is, hiszen a KÖH, a főváros és a kerületek illetékesei mind a téma fontosságát, a tetők formai és funkcionális fejlesztését hangsúlyozták, a minőség előnyben részesítéséért, a bürokrácia csökkentéséért és a közös fellépésért is készek voltak tenni – szavakban. Miután meghallgatták a bécsi szabályozás egyszerű és logikus felépítését, a városrendezési és építési ügyosztály aktív kezdeményező szerepét kutatások és kiállítások révén, valamint a belvárosi lakásösszetételre kifejtett pozitív hatásokat nem volt vita, hogy itthon is hasonlóan kellene cselekedni.

Viszont rengeteg kérdés maradt nyitva, és az előadók – köztük építészek, fejlesztő majd kivitelező is felszólalt – sok olyan szempontot világítottak meg, amelyek nálunk a minőségi fejlesztések és a kísérletező építészeti hozzáállás gátjai, míg Bécsben már meghaladott kérdések. Itthon minden tetőtér beépítés a társasház homlokzatának és legfontosabb infrastruktúrájának felújítási projektje is egyben. A házak kényszerből adják el tetőtereiket, mivel nem rendelkeznek elegendő tőkével a szükséges felújítások elvégzéséhez. Bécsben ezzel szemben rendben tartott házak tulajdonosai – általában a bérházat üzemeltető egy tulajdonos – hosszú távú megtérüléssel fejlesztik saját tulajdonukat, vagy adják el jól befektethető pénzért. Az eladó mellett a vevő is kényszerhelyzetben van itthon. Az ingatlanpiac torz fejlődése, a minőségi kivitelezés ára és a fizetőképes kereslet pénztárcája közötti szakadék a gátjai a bécsi építészeti teljesítmények hazai elterjedésének. Nagy Péter és Csontos Aladár minőségi tetőtereit kivétel nélkül külföldi tulajdonosok élvezik, itthon még nincs erre pénz, ezért is tölti ki szűk odúkkal a legtöbb fejlesztő a budapesti tetőket. A tőkeerős hazai városlakókra még várni kell, a belváros köztereinek és infrastruktúrájának leromlottságát is okolták, hogy aki építeni tud, inkább az agglomerációban teszi azt, semmint egy eklektikus bérház tetején. Beleznay Éva szerint ezért a legfontosabb, hogy élhető belvárost teremtsünk emberbarát közterületekkel, csak ezután koncentrálhatunk igazán a tető-táj programokra.

Bár nem bontakozott ki nagy vita, senki sem válaszolt meg fájó kérdéseket, mégis nagy előrelépésnek tekinthető 2009-ben ez a tetőtér konferencia. Mint Lantos Péter VII. kerületi főépítész az utolsó vitán kifejtette, várják az építészek kezdeményező, kísérletező tetőtér terveit vitára a tervtanácsba. Mivel minden fél hasonlóan nyitottnak mutatkozott a jó megoldásokat kereső tervek befogadására, bízhatunk benne, hogy több jelenlevő építész is kedvet kapott a bátrabb beavatkozások keresésére, és egyre több tető-tájat gazdagító terv kerülhet az egyre inkább európai szemlélettel működni tudó tervtanácsok elé.

Lehet, már ez is túl derűs jövőkép, de 2009. február 27-től legalább tudjuk kikkel és miről kell álmodoznunk.

A „Budapest nem Bécs - tetőterek a műemléki városszövetben” konferencia előadásairól Török Tamás részletes tudósításában lehet olvasni a http://www.epiteszforum.hu/node/11955 címen.

Kádár Bálint

megjelenés:

                               http://hg.hu/cikk/epiteszet/6294-kozpontban-az-epiteszet-kerekasztal-a-godorben

                       http://epiteszforum.hu/node/11955

                       http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/6362-tetoterbeepitesrol-vitaztak-varosvezetok

                       http://www.revizoronline.hu/hu/cikk/1268/budapest-nem-becs-tetoterek-a-muemleki-varosszovetben-kortars-epiteszeti-kozpont/


Kortárs Építészeti Központ, Hungarian Contemporary Architecture Centre, Kortársz Építészet, Kortársz Építész, Kortársz Építészeti, Kortárs, Építész, Építészeti, Építészet, Hungarian, Contemporary, Architecture, Architectural, Architect, Center, Centre, kÉk